Struma

Igen Tisztelt Betegünk!

A kivizsgálás alapján Önnek olyan pajzsmirigybetegséget állapítottak meg, amely műtétet igényel. A pajzsmirigy két lebenye a légcső két oldalán helyezkedik el, a két lebeny középen egymással összeköttetésben áll. A golyva (struma) a pajzsmirigymegnagyobbodását jelenti. Ez gyakran a nyak kidomborodásával jár. Ennek leggyakoribb oka lehet pl.: jódhiányos golyva, autoimmun betegség (Basedow-struma), heveny és idült gyulladás (thyreoiditis) jóindulatú daganat (cysta, adenoma) vagy rosszindulatú elváltozások.
A pajzsmirigy olyan hormonokat termel, melyek az alapanyagcserét szabályozzák. Képződhet kevés pajzsmirigy hormon (hypothyreosis), mely elsősorban fáradtságban, ingerlékenységben és étvágytalanságban nyilvánul meg. Műtét csak ritkán szükséges ezen esetekben.
A kezelés ilyenkor gyógyszeres, amelyet az endokrin szakrendelések szakorvosai állapítanak meg.Hormontúltermelés (hyperthyreosis) esetén idegesség, kézremegés, hasmenés, fogyás, szívdobogásérzés, a szemek kidülledése, izgatottság jelentkezhet.
A pajzsmirigyhormonok vérszintjét vérvétellel lehet megállapítani. Túlműködés esetén a kezelés történhet gyógyszeresen, műtéttel vagy jód radioizotóppal. A pajzsmirigyben lehet egy vagy több göb, illetve megnagyobbodhat egészében.
Ha izotóp vizsgálattal a pajzsmirigygöb nem, vagy kevésbé ábrázolódik, hideg göbről beszélünk. Fokozott izotóphalmozás látszik forró göb esetén. A forró göb okozta a túlműködést műtéttel vagy radioizotóp kezeléssel lehet megszüntetni. A hideg göbök rosszindulatú növekedésre gyanúsak. Ennek tisztázása vékonytűvel vett sejtvizsgálattal lehetséges, egyes esetekben azonban csak a műtét során eltávolított pajzsmirigyrész műtét alatti vagy ritkán, csak a végleges szövettani vizsgálatra küldött minta feldolgozása után lehetséges.
A rosszindulatú elváltozások ráterjedhetnek más szervekre, illetve áttéteket (metasztázisokat) adhatnak.

A betegség következményei, és a kezelés lehetőségei:

Kezelés nélkül a nagy növekvő struma nyomhatja, és eltolhatja a szomszédos szerveket, jelentős panaszokat okozva ezzel. Ha a struma a légcső szűkületét okozza, vagy annak falát károsítja, vagy a hangszálakat beidegző ideg (nervus recurrens) bénulását is okozta, légzési nehezítettséghez, sőt fulladáshoz is vezethet. A nyelőcső félrenyomásával, vagy szűkítésével nyelési nehezítettség alakulhat ki. Strumagöb a mellkasban, a szegycsont mögött is fejlődhet. Mivel a mellkas nem tud tágulni, ezért a göb a szív közeli erekre fejt ki nyomást, gátolva ezzel a nyakról és a fejről a szívbe történő véráramlást. A fent említett következmények és veszélyek rosszindulatú daganatok esetén fokozódnak. A kezelés nélkül hagyott túlműködő hormontermelő golyvák esetében az előbb említetteken kívül a hormon kiáramlásból származó élettani hatásokkal is számolni kell (igen magas pulzusszám, fogyás, a szív ingerképzési, vezetési zavarai, a szív túlterhelése, kórosan felgyorsult anyagcsere, melyek végül akár szív-megállást is okozhatnak. Rosszindulatú daganatok kezelés nélkül hagyása esetén a daganatszövet akadálymentes növekedésével, áttétképződésekkel, a környező és távoli szervek, szervrendszerek visszafordíthatatlan károsodásával kell számolni, amely végső soron halálhoz vezethet.
Bizonyos struma esetén lehetőség van gyógyszeres kezelésre (pajzsmirigyhormon, gátlószeres) vagy belső (radiojód), illetve külső sugárkezelésre.
Az Ön esetében műtétet ajánlunk. A műtét általános érzéstelenítésben, altatásban történik (lásd külön tájékoztató). Típusos esetben a pajzsmirigy műtéte során a metszés a nyak alsó harmadában az elülső felszínen ejtett ív alakú harántmetszés. A nagy nyaki erek mentén elhelyezkedő nyirokcsomólánc eltávolításához használt metszés iránya hosszirányú és párhuzamos a nagy fejbiccentő izom szélével. Mellkasi, elülső gátorüregbe terjedő vagy eleve ott képződő pajzsmirigyszövet eltávolításához a szegycsont átvágásával lehet csak hozzáférni, így ez a műtéti metszés a nyakról a szegycsont közepén húzódik és egészen a szegycsont kardnyúlványáig terjed.

Műtéti eljárások:

Mindkét pajzsmirigy lebeny részben, vagy egészében eltávolítható (különböző kombinációs lehetőségekkel).

Önnél a következő beavatkozást tervezzük:

  • első beavatkozás

  • ismételt beavatkozás (kiújult struma)

  • jobb - bal

    • részleges eltávolítás (reszekció)

    • teljes eltávolítás

    • egyéb / más

Részleges eltávolítás:

Jóindulatú megnagyobbodásnál lehetséges az egészséges szövet visszahagyása mindkét oldalon, ami a továbbiakban hormon termelést biztosit. Néha elégséges magát a göböt eltávolítani. Többgöbű golyva esetén a pajzsmirigy nagy része eltávolításra kerül a visszamaradt rész nem feltétlenül látja el feladatát és ilyenkor pajzsmirigyhormon pótlás szükséges.

Teljes eltávolítás:

Rosszindulatú pajzsmirigy megnagyobbodásnál az egész pajzsmirigyet eltávolítjuk, a mögötte elhelyezkedő és a légcső falán a gége irányába futó, a hangszalagokat beidegző ideget (nervus recurrens) pedig minden esetben preparáljuk, hogy sérülése elkerülhető legyen. A teljes pajzsmirigy eltávolitást a nyak és az elülső gátorüreg nyirokcsomóinak eltávolításával együtt végezzük.
A mediastinumban (elülső gátorüregben) elhelyezkedő nagy struma esetén szükség lehet a szegycsont átvágására. Abban az esetben, ha a struma nyomása által a légcső porcgyűrűje meglágyul, szükség lehet a légcsövet speciális öltésekkel, vagy gyűrűvel stabilizálni. A műtét időtartama a műtét típusától függően harminc perc és három óra között változhat. A műtét végén a sebüregbe egy vagy két szívócsövet (drént) helyezünk, melyet 1-2 napig bennhagyunk, hogy a keletkező sebváladékot elvezesse. A sebet kapcsokkal, vagy varratokkal zárjuk. A drént és a kapcsokat a műtét másnapján eltávolítjuk. Bizonyos esetekben a rosszindulatú pajzsmirigy betegséget csak az eltávolított szövet végleges szövettani vizsgálata fedezi fel. Ezen esetekben szükség lehet egy második műtétre, hogy a műtétet a szakma szabályainak megfelelően kiterjesszük (pl. teljes pajzsmirigy eltávolítás, nyirokcsomók eltávolítása). Struma kiújulásról beszélünk, ha már egyszer operált pajzsmirigyben évek vagy évtizedek múlva újra struma képződik.
Egy ilyen kiújult struma esetében a műtét már nehezebb, mivel a nyakon a korábbi műtét helyén hegek maradnak vissza. A szövődmények kialakulásának kockázata ismételt műtét esetén (a hangszalagot beidegző ideg a nervus recurrens sérülése) nemzetközi irodalmi adatok szerint egy nagyságrenddel nagyobb (hangszalagbénulás 0,5-2 % első műtét után , 5-20 % ismételt műtétnél). Ritkán jóindulatú göbök is teljes pajzsmirigy eltávolítást tehetnek szükségessé, amennyiben a göbök a lebenyeket teljesen kitöltik.

Lehetséges szövődmények és következményes beavatkozások:

Pajzsmirigy műtét után átmeneti nyaki fájdalom és nyelési nehézség léphet fel. Nyálkahártya duzzanat rekedtséghez, beszéd- és légzési zavarhoz vezethet.
A szomszédos szervek károsodását vagy sérülését (pl. a légcsősérülés légzési nehezítettséggel, arcduzzanattal, vagy féloldali bénulással, a sympaticus idegek sérülése szemhéj-bénulással) a legnagyobb gondosság ellenére sem lehet teljesen kizárni, különösen kiújult struma esetén. Mivel a pajzsmirigy gazdag vérellátású, erősebb utóvérzés jelentkezhet. Ez összenyomhatja a légcsövet akut légzési képtelenséget okozva. A műtéti sebet ilyenkor sürgősen ki kell nyitni, és a vérzést csillapítani. A struma a légcső mentén futó hangszálakat beidegző ideget (nervus recurrens) már a műtét előtt is károsíthatja, de a legnagyobb gondosság mellett is előfordul, hogy műtét közben megsérül, vagy átvágásra kerül. Ennek hangszalagbénulás (recurrens paresis) a következménye. Egyoldali hangszalagbénulás (az első operáció után 2 %-ban, rosszindulatú pajzsmirigy betegségekben és Basedow-kórban 4-5 %-ban fordul elő ) néha nem kerül észrevételre, többnyire azonban rekedtséget, vagy iváskor félrenyelést ritkán légzési nehezítettséget okoz. Nyomás vagy vongálás is okozhat idegbénulást, ami az esetek kb. 90 %-ában átmenetinek bizonyul, és néhány hét vagy hónap, ritkán egy év múlva, visszatér a működése. Kétoldali hangszalagbénulás ritka (kevesebb, mint 0,5 %) . Ez légzési képtelenséget okoz. Ennek kezelése műtéttel történik, amikor is a hangszalagokat a gége falához rögzítik, hogy a légutakat kiszélesítsék. Sürgős esetekben légcsőmetszést kell végezni. A pajzsmirigy teljes eltávolítása során a vele szoros kapcsolatban lévő mellékpajzsmirigyek vérellátása károsodhat, ami következményes kálcium-hiányhoz és fokozott görcskészséghez vezet. Amennyiben ilyen esetben a vérminták ellenőrzése során a kálcium-hiány tartósan fennáll, gyógyszeres kezelés szükséges. Tartós kezelésre csak kivételes esetekben kerül sor. Műtét után a seb megduzzadhat, egyes esetekben feszülő érzéssel és a seb megkeményedésével. Ezek a műtét következményei, 4-6 hét múlva elmúlnak és nem okoznak gondot. A nyak kivételesen jó vérellátása és a nyak bőrének lazasága miatt a pajzsmirigyműtétek utáni hegek az esetek nagy többségében nagyon jó kozmetikai eredményt mutatnak. Egyes betegek bőre a sérülésekre, metszésekre fokozott hegképződéssel reagál (keloid), melyek fájdalommal járhatnak, és esztétikailag is zavaróak lehetnek. Ezek a hegpanaszok konzervatív, gyógyszeres kezelésre enyhülnek, de ritkán korrekciós, plasztikai műtétet igényelnek. Ha a mellkasfal is megnyitásra került (sternotomia), ezáltal a seb is nagyobb, sebfertőzés is gyakrabban léphet fel. A mellkasfal csontjainak esetleges fertőzése néha csak több hónapos kezelés után gyógyul.