profilok kategória bejegyzései

Támogató csoport indul emlődaganatból gyógyuló
pácienseink számára

Legyél részese Te is!
Várjuk jelentkezésedet az alábbi telefonszámon:
+36 30 21 80 858
A csoportok folyamatosan indulnak!
Helyszín:
SZTE Sebészeti Klinika, 3. emelet
Semmelweis u. 8.

A tizenkét alkalmas, testképet és énképet erősítő tréninget (hetente egyszer 90 perc)
LÉVAI TÜNDE pszichológus vezeti.

A csoportokon a részvétel ingyenes.
Támogató csoport indul

Szegedi Transzplantációs Centrum 2.

[Szegedi Transzplantációs Centrum 1. oldal]

Élő donoros vesetranszplantáció

Potenciális donorok kiválasztása és kivizsgálása

Jogi szabályozás:
Szerv, szövet eltávolítása élő személy testéből (1997. évi CLIV. Tv. XI. fej. 204-210. §)

A donor személye: cselekvőképes egyén, aki a beteg

  • Egyeneságbeli rokon
  • Egyeneságbeli rokon testvére
  • Testvér
  • Testvér egyeneságbeli rokona
  • Szoros érzelmi kapcsolatban állók, azaz bárki, aki érzelmi alapon kötődik a beteghez. Ezt a kapcsolatot a kórházi etikai bizottság megvizsgálja, majd döntését írásba adja.

Adományozható szerv:

  • Páros szerv egyike
  • Szerv részlete (szegment)
  • Regenerálódó szövet

Orvosi és pszichológiai alkalmasság

  • Általánosságban: egészséges legyen!
  • Az adományozónak kompetensnek kell lennie, képes legyen felelős döntés meghozatalára.
  • Azt kényszer nélkül akarnia kell.
  • Testileg lelkileg alkalmasnak kell lennie.
  • A kockázatokról teljes körűen felvilágosított, már a kezdeti szakaszban tisztázni kell a kérdéseket.
  • Előnyöket és hátrányokat jól kell ismernie, amihez többszöri beszélgetés is szükséges az orvossal.

Vesedonor kizárási kritériumai:

  • Belátási képesség hiánya, pszichiátriai betegség
  • Csökkent vesefunkció (kreatinin clearance < 70 ml/min)
  • Proteinuria (gyorsteszt, 24 h-s fehérjeürítés, random vizelet albumin)
  • Infectio
  • Chronicus vírusinfectio (HIV, HCV, HBsAg pozitivitás)
  • Malignus betegség, családi anamnesisben veserák
  • diabetes mellitus
  • hypertonia (RR > 140/90 Hgmm)
  • obesitas (BMI > 35 kg/m2)

Potenciális vesedonor kivizsgálása

  • Vércsoport – kompatibilisnek kell lenni, azaz itt is a véradás szabályai érvényesek, kivéve az Rh faktort, ez ugyanis ez a szöveti sejtekre nem jellemző.
  • Teljes labor, vérképpel
  • Vírusvizsgálatok (HBsAg, HCV, HIV 1-2, CMV IgG, IgM, EBV)
  • Vizelet tenyésztés, mikrobiológiai vizsgálat
  • 24 h-s kreatinin clearance (vesefunkció mérése)
  • HLA tipizálás + keresztpróba a recipiens savójával
  • EKG
  • Mellkas rtg. vizsgálat
  • Vese izotóp vizsgálat (a vesék kiválasztási funkciójának ábrázolása, mérése)
  • Hasi ultrahang vizsgálat
  • Konzíliumok:
    • Kardiológia
    • Ha a vérnyomás magasabb, akkor 24 h-s vérnyomás monitorizálás
    • Fül-orr-gégészet
    • Szemészet
    • Nőgyógyászat (nő) – urológia (férfi)

Ha a donor nem genetikai rokon, akkor ebben a fázisban kérjük az Etikai Bizottság döntését a szervadományozásról. Az Etikai Bizottság meggyőződik arról, hogy mind a donor, mind a recipiens megfelelően és teljes körűen felvilágosított, ismerik az előnyöket, hátrányokat, valamint arról, hogy az adományozás minden kényszertől, fenyegetéstől mentesen és ellenszolgáltatás nélkül történik.

Ha a fentiek rendben vannak, akkor

  • CT angiográfia (kontrasztanyagos CT vizsgálat, mely a vese ereit is ábrázolja)
  • Közjegyzői okirat, melyben a donor nyilatkozik szándékáról.
  • Műtét előtt (legfeljebb 3 nappal) ismételt keresztpróba friss savóval.

A vese kiválasztása:

  • Amennyiben az anatómiai kép megengedi, a bal vesét javasolt eltávolítani

Szegedi Transzplantációs Centrum 1.

Az SZTE Sebészeti Klinika Transzplantációs Osztálya bemutatása

A magyar transzplantáció története Szegeden kezdődött, 1962-ben Németh András elvégezte az első magyarországi veseátültetést, melyet azonban szervezett transzplantációs program a budapesti után (1973) csak 1979-ben követett Szegeden, Csajbók Ernő és Szenohradszky Pál vezetésével. A magyarországi és a szegedi transzplantáció fejlődése szinte párhuzamos az európai fejlődéssel, a veseátültetések eredményei ma már nemzetközi szintűek. A szegedi centrum transzplantációs aktivitását az 1. ábra mutatja, átlagban évi 40-50 veseátültetés történik.

Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikája a magyarországi veseátültetés programjában a dél-magyarországi régió Transzplantációs Centruma. Négy megye tartozik a régióhoz (jogszabályban meghatározva): Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megye. A régió ellátása transzplantációs szempontból sokoldalú.

  • A régióban jelentett agyhalott donorokból történő szervkivételt a transzplantációban jártas mobil sebész team (2 sebész szakorvos, egy műtősnő és egy centrum koordinátor) végzi.
  • A régióban transzplantációs várólistán lévő végstádiumú vesebetegek átültetése a Sebészeti Klinikán történik. Vesetranszplantációban sokéves gyakorlattal rendelkező team dolgozik: Dr. Szederkényi Edit profilvezető, centrumvezető egyetemi adjunktus, Dr. Hódi Zoltán klinikai szakorvos, Dr. Rokszin Richárd klinikai szakorvos, Dr. Borda Bernadett egyetemi tanársegéd.
  • 2006 óta ismételten megindult az élő donoros veseátültetés, melyet Prof. Dr. Lázár György vezetésével a donor nephrectomia (vese eltávolítás) új módszerével végeznek, az ún. kézi segédletű laparoscopiával.
  • A transzplantált betegek utógondozása szintén a centrum feladata. A transzplantációs járóbeteg rendelésen (H, K és CS) történik a veseátültetett betegek rendszeres ellenőrzése.
  • A régió végstádiumú vesebetegeinek transzplantációs várólistára helyezése, arról való levétele, illetve az átültetésre való alkalmasság elbírálása a Regionális Transzplantációs Bizottság feladata, melyet az OVSZK működtet. A Bizottság tagjai: Dr. Szenohradszky Pál (transzplantációs sebész), Dr. Ondrik Zoltán (belgyógyász, nephrológus) és Dr. Bereczki Csaba (gyermekgyógyász, nephrológus). A Bizottság minden páros héten csütörtöki napon 13:00-tól ülésezik, ekkor fogadja a régió betegeit is.

A vesetranszplantáció eredményességének a mutatói csakúgy, mint egyéb betegségekben, a beteg- és a graft túlélés. A legtöbb statisztika élesen elválasztja a korai és a késői graft túlélést, melynek ésszerű magyarázata a transzplantációt követő első évben és a később előforduló szövődmények különböző természetéből adódik.

Az egyéves graft túlélést elsősorban a korai poszttranszplantációs időszakban előforduló akut rejekciókon (AR) kívül a technikai jellegű szövődmények (artériás, vénás vagy ureter elzáródások), illetve a nagyobb dózisú immunoszuppresszió szövődményei, gyógyszer toxicitás vagy infekciók határozzák meg. A SZTE Sebészeti Klinikáján az egyéves vese graft túlélés a nemzetközi adatokkal megegyezően 90% körül van.

A késői graft túlélést részben a beteg halálozás, részben a chronicus allograft diszfunkció (CAD) határozza meg. A CAD oka 60-80%-ban a chronicus allograft nephropathia (CAN), amelynek a szövettani kritériuma az interstitialis fibrosis (IF) és tubulus atrophia (TA). A 2005-ös Banff konferencia törölte ugyan a “CAN” kifejezést a szövettani osztályozásból, törekedve a kóroki diagnózisra, használata mégis széles körben elfogadott a klinikusok számára, a lassú funkcióromlással járó klinikai kép jellemzésére. A CAN-hoz vezető etiológiai tényezők részben immunológiai (nem optimális immunszuppresszió, szubklinikus akut kilökődés, zajló antitest közvetített kilökődés, stb.), részben nem immunológiai okok, mint a donorból importált károsodások, fertőzések, a recipiens anyagcsere eltérései, magas vérnyomása, stb.

A Sebészeti Klinikán került először bevezetésre egy új diagnosztikus módszer ezeknek az elváltozásoknak a korai felismerésére, az ún. protokoll biopszia. A módszer bevezetésének köszönhetően a transzplantált betegek időben kapnak megfelelő kezelést, így a vese graft túlélése közép- és hosszútávon is jelentősen javult, az 5 éves túlélés 81%.

Veseültetések száma, Szeged 1979-2010.

2. oldal

Nyelőcsősebészet

Az SZTE Sebészeti Klinikán hazánkban az elsők között a 60-as években indult a modern nyelőcső sebészet. Ezen tevékenységünk azóta is nagy hangsúlyt kap a többi általános sebészeti profil között.

A nyelőcső jóindulatú illetve funkcionális betegségeinek sebészeti kezelésében a legmodernebb, ún. minimálisan invaziv eljárásokat alkalmazzuk. Ezen új műtéti típusokat hazánkban elsőként, illetve az elsők között vezettük be. A műtéti eljárások lényege, hogy a hagyományos műtéteket a hasüreg illetve a mellüreg megnyitása nélkül, ún. laparoscopos illetve thoracoscopos módszerrel végezzük. A technika alkalmazása jelentősen csökkenti a műtéti megterhelést, lerövidíti a kórházi tartózkodást, illetve a beteg felépülési idejét. Minimálisan invaziv műtétekkel tudjuk kezelni a különböző elhelyezkedésű nyelőcső diverticulumokat (gurdélyokat), valamint a reflux megbetegedéseket, és az achalasiát (nyelőcső spasmust) is.

Másik nagy beteganyagot érintő tevékenységünk a nyelőcső rosszindulatú daganatainak kezelése. Ezen betegcsoportnál a daganat helyzetétől, lokális kiterjedésétől függően végzünk resectios műtéteket. A tápcsatorna folytonosságát gyomor- vagy vastagbél- pótlással kivitelezzük. Az incurabilis folyamatok esetén, palliatív beavatkozásként, endoscopos intubatioval állítjuk helyre a beteg nyelésképességét. A cardia (gyomorszáj) táji rosszindulatú folyamatok esetén szintén a resectios műtéteket alkalmazzuk.

A régió vezető sebészeti intézeteként feladatunk a különböző sürgősségi nyelőcsőbetegségek (perforációk, korroziv sérülések, stb.) ellátása is.

Heti rendszerességgel tartott ambuláns rendelésünkön betegeink utánkövetését illetve új betegek kivizsgálását végezzük el. Endoscopos laboratóriumunkban a legkülönbözőbb ambuláns nyelőcső beavatkozásokat végezzük, mint nyelőcső-, gyomor-tükrözés, biopszia vétel, corrosiv és pepticus stricturák tágítása, valamint nyelőcső intubáció.

Rendelési idő:
Prof. Lázár György Szerda: 9:00-13:00
Dr. Paszt Attila Péntek: 8:00-12:00
Tel.: 62/545-480, 62/545-456

2021 February 25, Thursday @ 13:25

Minimál invazív sebészet

A minimálisan invazív sebészeti beavatkozások jelentik azon beavatkozások összességét, amelynek során a műtéteket új technológia segítségével végezzük, nagyobb, a testen ejtett vágás nélkül.

Leggyakoribb képviselője ezen eljárásoknak a hasi műtétek területén végzett laparoszkópos műtétek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a műtétek során a hasüreget gázzal (CO2) fújjuk fel és az így képződött térben speciális eszközök segítségével végezzük el a műtétet. A műtétek során a testüregbe vékony, modern technológiájú kamerát vezetünk, amelynek segítségével külső televíziós képernyőkön láthatjuk a bent lezajlódó eseményeket. Ilyen, minimálisan invazív sebészeti technikával végezhető műtétek klinikánkon a következők:

  • laparoszkópos sérvműtétek
  • laparoszkópos epeműtétek
  • laparoszkópos lépeltávolítás
  • laparoszkópos mellékvese-eltávolítás
  • laparoszkópia segítségével végzett transzplantációs műtétek
  • laparoszkópos vastagbél-, végbélműtétek
  • laparoszkópos refluxellenes műtétek
  • minimál invazív módon végzett tüdősebészeti eljárások.

A minimálisan invazív sebészeti műtétek kapcsán a beteg testén ejtett vágások mérete lényegesen kisebb, legtöbbször az izomzat sem kerül átvágásra. A betegek gyógyulási időtartama töredéke a hagyományos módon végzett sebészeti eljárásoknak. A betegek kórházi bent fekvése rövid, így hamarosan visszatérhetnek otthonukba és korán elkezdhetik munkájukat, visszatérhetnek megszokott életmódjukhoz, akár az aktív sporthoz is.

Tekintve a kis méretű vágásokat a kozmetikai eredmény összehasonlíthatatlanul szebb a hagyományos műtétekhez képest.

A műtét során, a műtéti technikából adódóan a betegség sokkal részletgazdagabban látható, feltárható, sokszor maga az eltávolítandó betegség kivétele is teljesebb. A műtét időtartama nem hosszabb, mint egy hagyományos, nyitott módon végzett műtét ideje. A beteg számára a műtéti stressz és megterhelés mértéke is jelentősen csökken a hagyományos műtétekhez képest. A klinikánkon végzett és az előbbiekben felsorolt minimál invazív sebészeti beavatkozások gyógyulási eredményei sok tekintetben meghaladják a régebbi, nyitott módon végzett műtétek eredményeit. Ez a műtéti technológia az egész világon elterjedt, ma már kivétel nélkül minden fejlett országban az ilyen típusú műtétek száma meghaladja a régi, konzervatív műtéti beavatkozások számarányát.

A műtét speciális jártasságot és tapasztalatot igényel.

Klinikánkon mind a személyi, mind pedig a tárgyi feltételek adottak az ilyen típusú műtétekhez.

Májsebészet

A Sebészeti klinikán 1982 óta foglalkozunk profilszerűen májsebészettel.
Az osztály működése kiterjed a máj elsődleges jó- és rosszindulatú gócos betegségeire éppúgy, mint a máj áttétes daganatainak sebészi kezelésére.
Különösen nagy tapasztalatokkal rendelkezünk a jóindulatú gócos májbetegségek műtéteiben, valamint a májtályogok komplex kezelésében.
Az osztály olyan belgyógyászati-hepatológiai, onkológiai, radiológiai diagnosztikus és terápiás háttérrel rendelkezik, amely a máj daganatos betegséginek komplex kezelését lehetővé teszi.
Osztályunk nagy számban konzultál és kezel és gondoz májzsugorodás talaján kialakult asciteszes beteget is.

Az osztály hátterében hepatológiai profil ambulancia működik:

Rendelési idő:

Szerda: 8-12 óra
Rendel: Prof. Dr. Petri András egyetemi tanár
Elérhetőség: 06 62 545455, e-mail: pa@surg.szote.u-szeged.hu

Műtét alatt: A beavatkozás során – különösen kiterjesztett májműtét-csonkolás esetén – a fokozottabb vérzés jelenthet kockázatot. Ez szükségessé teheti a műtét alatt a transzfúzió (vérkészítmény) adását is.
Műtét után: Jelentős mértékű utóvérzés újabb műtéti feltárást tehet szükségessé, hogy annak forrását biztonsággal elláthassuk.
A csonkolt májállomány felszínéről epeszivárgás indulhat meg, amely az esetek túlnyomó részében néhány napon belül megszűnik. Jelentősebb mennyiségű, napi 4-500 ml-t meghaladó epeürülés újabb műtétet tehet szükségessé, melynek során a szivárgó epeutat elvarrjuk.
Epeszivárgás következtében kialakult epegyülem, nagyobb vérömleny, vagy elhalt májszövet felülfertőződése esetén a rekesz alatt vagy a máj környezetében tályog alakulhat ki. Ennek elsődleges megoldása ultrahang vezérelt punkcióval történik, de ha a lebocsátás nem jár sikerrel, újabb műtétre is sor kerülhet.
Mivel a máj a rekesz alatt helyezkedik el, a műtétet követően különböző tüdőszövődmények is kialakulhatnak, mint a mellűri folyadékgyülem vagy a tüdőgyulladás. Bizonyos esetekben a gyomor-bélrendszer átmeneti hűdése, azaz mozgási zavarai is jelentkezhetnek. Ez utóbbiak gyógyszeres terápiával könnyen rendezhetők.
A májcsonkolást követő legsúlyosabb szövődmény a májelégtelenség kialakulása. Ez általában előrehaladott májzsugor (cirrhosis) esetében lép fel, ha a tumor miatti kiterjesztett csonkolás után a visszamaradt májállomány mennyisége nem elegendő a legszükségesebb funkciók ellátására. Mindehhez sokszor veseelégtelenség is társul. A májelégtelenség kezelése intenzív osztályon, gyógyszeres terápiával történik, ám az esetek egy részében a folyamat halálos kimenetelű. Nagy májcsonkolások után az átmeneti májfunkciós zavar csaknem természetes.
2021 February 25, Thursday @ 13:25

Hasnyálmirigy sebészet

A Sebészeti Klinikán a pancreas sebészeti profil művelése 1978-ban indult. Természetesen megelőzően is történtek korlátozott számban pancreas műtétek, de ezek főleg tumoros esetek ellátását, illetve az acut pancreatitis esetén az explorációt, a kialakult pseudocysták műtéti kezelését jelentették.

A rutinszerű pancreas műtéteket az I. sz. Belgyógyászati Klinika pancreatologiai osztályának működése tette lehetővé, mely biztosította a diagnosztikai hátteret, illetve a szoros kooperációt a Sebészeti és Belgyógyászati Klinika között. A pancreas sebészeti beavatkozások számának növekedése szükségessé tette pancreas sebészeti profillal működő osztály, illetve ambulancia létrehozását, melyre 1982-ben került sor. Az ezt követő évek alatt a megszerzett hazai és külföldi tapasztalatok, a kísérleti eredményeink klinikai alkalmazása, illetve az orvos-technikai fejlődés figyelembevételével számos módosítást vezettünk be, mely vonatkozott mind a praeoperativ, mond a postoperatív kezelésre és egyben új műtéti eljárások alkalmazására is. Az elért eredményeket nemcsak a hazai, hanem nemzetközi kongresszusokon is bemutattuk, illetve hazai és nemzetközi folyóiratokban publikáltuk. Mindezek lehetővé tették, hogy a Sebészeti Klinika Pancreas Sebészeti osztálya hazánk egyik vezető pancreas sebészeti részlege, melyet nemzetközileg is elismernek. Az osztály nemcsak a gyógyító, ill. a kísérleti munkából, hanem a postgraduális képzésből is kiveszi részét. A pancreas szakambulancia hetente egy alkalommal Csütörtöki napon de. 8 és 12 óra között biztosítja az állandó konziliárusi, beteg előjegyzési, műtét utáni beteg ellenőrzési-, utánkövetési feladatokat, mely utóbbi módot ad a betegség megelőző felvilágosításra is.

A pancreas megbetegedések sebészi gyógyítására rutinszerűen az alábbi műtéti típusokat alkalmazzuk:

  1. Inficiálódott necrotizáló pancreatitis: necrectomia; különköző tipusú resectiok, kiterjesztett műtétek; folyamatos öblítő drainagee
  2. Abscessus pancreatis: belső drainage műtétek: gyomorral, vagy izolált jejunum kaccsal
  3. Pseudocysta pancreatis: cysto-gastrostomia, cysto-jejeunostomia, laparoscopos cysto-gastrostomia; resectios műtétek: distalis resectio, szervmegtartó pancreas fej resectio (sec. Farkas)
  4. Pancreas ascites (Wirsung vezeték rupturája, fistulája): Wirsungo-jejunostomia, distalis resectio
  5. Chronicus pancreatitis:
    • drainage műtétek: kettős plasztika, Wirsungo-jejunostomia, Wirsungo-gastrostomia
    • resectios műtétek: pylorus megtartásos pancreaticoduodenectomia, duodenum megtartásos pancreas fej resectio (sec. Beger), szervmegtartó pancreas fej resectio (sec. Farkas), distalis resectio lépmegtartással
  6. Pancreas daganatok:
    • Neuroendocrin daganatok: enucleatio, distalis resectio lépmegtartással, pylorus megtartásos pancreaticoduodenectomia, szervmegtartó pancreas fej resectio (sec. Farkas)
    • Pancreas rosszindulatú daganatai: pylorus megtartásos pancreaticoduodenectomia, distalis pancreas resctio splenectomiával, totalis duodenopancreatectomia