profilok kategória bejegyzései

Szegedi Transzplantációs Centrum 2.

[Szegedi Transzplantációs Centrum 1. oldal]

Élő donoros vesetranszplantáció

Potenciális donorok kiválasztása és kivizsgálása

Jogi szabályozás:
Szerv, szövet eltávolítása élő személy testéből (1997. évi CLIV. Tv. XI. fej. 204-210. §)

A donor személye: cselekvőképes egyén, aki a beteg

  • Egyeneságbeli rokon
  • Egyeneságbeli rokon testvére
  • Testvér
  • Testvér egyeneságbeli rokona
  • Szoros érzelmi kapcsolatban állók, azaz bárki, aki érzelmi alapon kötődik a beteghez. Ezt a kapcsolatot a kórházi etikai bizottság megvizsgálja, majd döntését írásba adja.

Adományozható szerv:

  • Páros szerv egyike
  • Szerv részlete (szegment)
  • Regenerálódó szövet

Orvosi és pszichológiai alkalmasság

  • Általánosságban: egészséges legyen!
  • Az adományozónak kompetensnek kell lennie, képes legyen felelős döntés meghozatalára.
  • Azt kényszer nélkül akarnia kell.
  • Testileg lelkileg alkalmasnak kell lennie.
  • A kockázatokról teljes körűen felvilágosított, már a kezdeti szakaszban tisztázni kell a kérdéseket.
  • Előnyöket és hátrányokat jól kell ismernie, amihez többszöri beszélgetés is szükséges az orvossal.

Vesedonor kizárási kritériumai:

  • Belátási képesség hiánya, pszichiátriai betegség
  • Csökkent vesefunkció (kreatinin clearance < 70 ml/min)
  • Proteinuria (gyorsteszt, 24 h-s fehérjeürítés, random vizelet albumin)
  • Infectio
  • Chronicus vírusinfectio (HIV, HCV, HBsAg pozitivitás)
  • Malignus betegség, családi anamnesisben veserák
  • diabetes mellitus
  • hypertonia (RR > 140/90 Hgmm)
  • obesitas (BMI > 35 kg/m2)

Potenciális vesedonor kivizsgálása

  • Vércsoport – kompatibilisnek kell lenni, azaz itt is a véradás szabályai érvényesek, kivéve az Rh faktort, ez ugyanis ez a szöveti sejtekre nem jellemző.
  • Teljes labor, vérképpel
  • Vírusvizsgálatok (HBsAg, HCV, HIV 1-2, CMV IgG, IgM, EBV)
  • Vizelet tenyésztés, mikrobiológiai vizsgálat
  • 24 h-s kreatinin clearance (vesefunkció mérése)
  • HLA tipizálás + keresztpróba a recipiens savójával
  • EKG
  • Mellkas rtg. vizsgálat
  • Vese izotóp vizsgálat (a vesék kiválasztási funkciójának ábrázolása, mérése)
  • Hasi ultrahang vizsgálat
  • Konzíliumok:
    • Kardiológia
    • Ha a vérnyomás magasabb, akkor 24 h-s vérnyomás monitorizálás
    • Fül-orr-gégészet
    • Szemészet
    • Nőgyógyászat (nő) – urológia (férfi)

Ha a donor nem genetikai rokon, akkor ebben a fázisban kérjük az Etikai Bizottság döntését a szervadományozásról. Az Etikai Bizottság meggyőződik arról, hogy mind a donor, mind a recipiens megfelelően és teljes körűen felvilágosított, ismerik az előnyöket, hátrányokat, valamint arról, hogy az adományozás minden kényszertől, fenyegetéstől mentesen és ellenszolgáltatás nélkül történik.

Ha a fentiek rendben vannak, akkor

  • CT angiográfia (kontrasztanyagos CT vizsgálat, mely a vese ereit is ábrázolja)
  • Közjegyzői okirat, melyben a donor nyilatkozik szándékáról.
  • Műtét előtt (legfeljebb 3 nappal) ismételt keresztpróba friss savóval.

A vese kiválasztása:

  • Amennyiben az anatómiai kép megengedi, a bal vesét javasolt eltávolítani

Szegedi Transzplantációs Centrum 1.

Az SZTE Sebészeti Klinika Transzplantációs Osztálya bemutatása

A magyar transzplantáció története Szegeden kezdődött, 1962-ben Németh András elvégezte az első magyarországi veseátültetést, melyet azonban szervezett transzplantációs program a budapesti után (1973) csak 1979-ben követett Szegeden, Csajbók Ernő és Szenohradszky Pál vezetésével. A magyarországi és a szegedi transzplantáció fejlődése szinte párhuzamos az európai fejlődéssel, a veseátültetések eredményei ma már nemzetközi szintűek. A szegedi centrum transzplantációs aktivitását az 1. ábra mutatja, átlagban évi 40-50 veseátültetés történik.

Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikája a magyarországi veseátültetés programjában a dél-magyarországi régió Transzplantációs Centruma. Négy megye tartozik a régióhoz (jogszabályban meghatározva): Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megye. A régió ellátása transzplantációs szempontból sokoldalú.

  • A régióban jelentett agyhalott donorokból történő szervkivételt a transzplantációban jártas mobil sebész team (2 sebész szakorvos, egy műtősnő és egy centrum koordinátor) végzi.
  • A régióban transzplantációs várólistán lévő végstádiumú vesebetegek átültetése a Sebészeti Klinikán történik. Vesetranszplantációban sokéves gyakorlattal rendelkező team dolgozik: Dr. Szederkényi Edit profilvezető, centrumvezető egyetemi adjunktus, Dr. Hódi Zoltán klinikai szakorvos, Dr. Rokszin Richárd klinikai szakorvos, Dr. Borda Bernadett egyetemi tanársegéd.
  • 2006 óta ismételten megindult az élő donoros veseátültetés, melyet Prof. Dr. Lázár György vezetésével a donor nephrectomia (vese eltávolítás) új módszerével végeznek, az ún. kézi segédletű laparoscopiával.
  • A transzplantált betegek utógondozása szintén a centrum feladata. A transzplantációs járóbeteg rendelésen (H, K és CS) történik a veseátültetett betegek rendszeres ellenőrzése.
  • A régió végstádiumú vesebetegeinek transzplantációs várólistára helyezése, arról való levétele, illetve az átültetésre való alkalmasság elbírálása a Regionális Transzplantációs Bizottság feladata, melyet az OVSZK működtet. A Bizottság tagjai: Dr. Szenohradszky Pál (transzplantációs sebész), Dr. Ondrik Zoltán (belgyógyász, nephrológus) és Dr. Bereczki Csaba (gyermekgyógyász, nephrológus). A Bizottság minden páros héten csütörtöki napon 13:00-tól ülésezik, ekkor fogadja a régió betegeit is.

A vesetranszplantáció eredményességének a mutatói csakúgy, mint egyéb betegségekben, a beteg- és a graft túlélés. A legtöbb statisztika élesen elválasztja a korai és a késői graft túlélést, melynek ésszerű magyarázata a transzplantációt követő első évben és a később előforduló szövődmények különböző természetéből adódik.

Az egyéves graft túlélést elsősorban a korai poszttranszplantációs időszakban előforduló akut rejekciókon (AR) kívül a technikai jellegű szövődmények (artériás, vénás vagy ureter elzáródások), illetve a nagyobb dózisú immunoszuppresszió szövődményei, gyógyszer toxicitás vagy infekciók határozzák meg. A SZTE Sebészeti Klinikáján az egyéves vese graft túlélés a nemzetközi adatokkal megegyezően 90% körül van.

A késői graft túlélést részben a beteg halálozás, részben a chronicus allograft diszfunkció (CAD) határozza meg. A CAD oka 60-80%-ban a chronicus allograft nephropathia (CAN), amelynek a szövettani kritériuma az interstitialis fibrosis (IF) és tubulus atrophia (TA). A 2005-ös Banff konferencia törölte ugyan a “CAN” kifejezést a szövettani osztályozásból, törekedve a kóroki diagnózisra, használata mégis széles körben elfogadott a klinikusok számára, a lassú funkcióromlással járó klinikai kép jellemzésére. A CAN-hoz vezető etiológiai tényezők részben immunológiai (nem optimális immunszuppresszió, szubklinikus akut kilökődés, zajló antitest közvetített kilökődés, stb.), részben nem immunológiai okok, mint a donorból importált károsodások, fertőzések, a recipiens anyagcsere eltérései, magas vérnyomása, stb.

A Sebészeti Klinikán került először bevezetésre egy új diagnosztikus módszer ezeknek az elváltozásoknak a korai felismerésére, az ún. protokoll biopszia. A módszer bevezetésének köszönhetően a transzplantált betegek időben kapnak megfelelő kezelést, így a vese graft túlélése közép- és hosszútávon is jelentősen javult, az 5 éves túlélés 81%.

Veseültetések száma, Szeged 1979-2010.

2. oldal

Nyelőcsősebészet

Az SZTE Sebészeti Klinikán hazánkban az elsők között a 60-as években indult a modern nyelőcső sebészet. Ezen tevékenységünk azóta is nagy hangsúlyt kap a többi általános sebészeti profil között.

A nyelőcső jóindulatú illetve funkcionális betegségeinek sebészeti kezelésében a legmodernebb, ún. minimálisan invaziv eljárásokat alkalmazzuk. Ezen új műtéti típusokat hazánkban elsőként, illetve az elsők között vezettük be. A műtéti eljárások lényege, hogy a hagyományos műtéteket a hasüreg illetve a mellüreg megnyitása nélkül, ún. laparoscopos illetve thoracoscopos módszerrel végezzük. A technika alkalmazása jelentősen csökkenti a műtéti megterhelést, lerövidíti a kórházi tartózkodást, illetve a beteg felépülési idejét. Minimálisan invaziv műtétekkel tudjuk kezelni a különböző elhelyezkedésű nyelőcső diverticulumokat (gurdélyokat), valamint a reflux megbetegedéseket, és az achalasiát (nyelőcső spasmust) is.

Másik nagy beteganyagot érintő tevékenységünk a nyelőcső rosszindulatú daganatainak kezelése. Ezen betegcsoportnál a daganat helyzetétől, lokális kiterjedésétől függően végzünk resectios műtéteket. A tápcsatorna folytonosságát gyomor- vagy vastagbél- pótlással kivitelezzük. Az incurabilis folyamatok esetén, palliatív beavatkozásként, endoscopos intubatioval állítjuk helyre a beteg nyelésképességét. A cardia (gyomorszáj) táji rosszindulatú folyamatok esetén szintén a resectios műtéteket alkalmazzuk.

A régió vezető sebészeti intézeteként feladatunk a különböző sürgősségi nyelőcsőbetegségek (perforációk, korroziv sérülések, stb.) ellátása is.

Heti rendszerességgel tartott ambuláns rendelésünkön betegeink utánkövetését illetve új betegek kivizsgálását végezzük el. Endoscopos laboratóriumunkban a legkülönbözőbb ambuláns nyelőcső beavatkozásokat végezzük, mint nyelőcső-, gyomor-tükrözés, biopszia vétel, corrosiv és pepticus stricturák tágítása, valamint nyelőcső intubáció.

Rendelési idő:
Prof. Lázár György Szerda: 9:00-13:00
Dr. Paszt Attila Péntek: 8:00-12:00
Tel.: 62/545-480, 62/545-456

2020 September 7, Monday @ 09:34

Minimál invazív sebészet

A minimálisan invazív sebészeti beavatkozások jelentik azon beavatkozások összességét, amelynek során a műtéteket új technológia segítségével végezzük, nagyobb, a testen ejtett vágás nélkül.

Leggyakoribb képviselője ezen eljárásoknak a hasi műtétek területén végzett laparoszkópos műtétek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a műtétek során a hasüreget gázzal (CO2) fújjuk fel és az így képződött térben speciális eszközök segítségével végezzük el a műtétet. A műtétek során a testüregbe vékony, modern technológiájú kamerát vezetünk, amelynek segítségével külső televíziós képernyőkön láthatjuk a bent lezajlódó eseményeket. Ilyen, minimálisan invazív sebészeti technikával végezhető műtétek klinikánkon a következők:

  • laparoszkópos sérvműtétek
  • laparoszkópos epeműtétek
  • laparoszkópos lépeltávolítás
  • laparoszkópos mellékvese-eltávolítás
  • laparoszkópia segítségével végzett transzplantációs műtétek
  • laparoszkópos vastagbél-, végbélműtétek
  • laparoszkópos refluxellenes műtétek
  • minimál invazív módon végzett tüdősebészeti eljárások.

A minimálisan invazív sebészeti műtétek kapcsán a beteg testén ejtett vágások mérete lényegesen kisebb, legtöbbször az izomzat sem kerül átvágásra. A betegek gyógyulási időtartama töredéke a hagyományos módon végzett sebészeti eljárásoknak. A betegek kórházi bent fekvése rövid, így hamarosan visszatérhetnek otthonukba és korán elkezdhetik munkájukat, visszatérhetnek megszokott életmódjukhoz, akár az aktív sporthoz is.

Tekintve a kis méretű vágásokat a kozmetikai eredmény összehasonlíthatatlanul szebb a hagyományos műtétekhez képest.

A műtét során, a műtéti technikából adódóan a betegség sokkal részletgazdagabban látható, feltárható, sokszor maga az eltávolítandó betegség kivétele is teljesebb. A műtét időtartama nem hosszabb, mint egy hagyományos, nyitott módon végzett műtét ideje. A beteg számára a műtéti stressz és megterhelés mértéke is jelentősen csökken a hagyományos műtétekhez képest. A klinikánkon végzett és az előbbiekben felsorolt minimál invazív sebészeti beavatkozások gyógyulási eredményei sok tekintetben meghaladják a régebbi, nyitott módon végzett műtétek eredményeit. Ez a műtéti technológia az egész világon elterjedt, ma már kivétel nélkül minden fejlett országban az ilyen típusú műtétek száma meghaladja a régi, konzervatív műtéti beavatkozások számarányát.

A műtét speciális jártasságot és tapasztalatot igényel.

Klinikánkon mind a személyi, mind pedig a tárgyi feltételek adottak az ilyen típusú műtétekhez.

Mellkassebészet

A Sebészeti Klinikán 1959 júliusában indult meg a mellkassebészet a Dr. Kulka Frigyes által szervezett és vezetett osztályon. A 60-as évek végéig a műtétek zömét a TBC miatt végzett tüdő reszekciók tették ki. Ezt követően fokozatosan növekedett a tüdődaganatok, elsősorban rosszindulatú elváltozások miatt végzett műtétek száma. A hetvenes évektől már a beavatkozások túlnyomó többsége ezen daganatok eltávolítására történt. Kulka professzor nevéhez fűződik az úgynevezett mellkasi bemeneti tünetegyüttes (TOS) műtéti kezelésének és a tüdőtágulat (emphysema) sebészi kezelésének bevezetése. Ez utóbbi műtétekkel messzemenőleg megelőzte korát.

1979 és 2005 között Dr. Troján Imre vezette a mellkassebészeti osztályt. A műtétek túlnyomó többsége ezen idő alatt is a daganatok eltávolítása miatt történt. A 80-as években a daganat egyszerű eltávolítása mellett, a korszerű mellkassebészeti elveknek megfelelően a mediastinalis blokkdissectio is bevezetésre került. Így lehetővé vált a daganat kiterjedésének pontos meghatározása, és a betegek daganatellenes kezelésének megvalósítása. Ennek köszönhetően tüdőrák miatt operált betegeink 5 éves túlélése 45,3%-ra emelkedett. A daganat miatt végzett műtétek mellett, az országban elsőként történt reszekció a légcsövön és a főhörgőkön, mely beavatkozás a tüdőállomány megkímélését és a betegek műtét utáni jobb életminőségét eredményezte. Magyarországon az elsők között kerültek bevezetésre a mellkassebészeti minimál invazív műtétek, az úgynevezett videothoracoscopos beavatkozások (VATS). Ennek során a mellüreg hagyományos megnyitása nélkül történt a sebészi feltárás és jóindulatú tüdőelváltozások, légmell (ptx) miatti műtétek és jóindulatú mediastinalis betegségek eltávolítása valósulhatott meg. Így a betegek műtét utáni gyógyulása jelentősen lerövidül.

2005 novemberétől Dr. Furák József vezeti a mellkassebészeti osztályt. Az osztály fő profilját továbbra is a tüdőrák miatti műtétek alkotják. A korábbiakban alkalmazott hagyományos mellkasmegnyitással (thoracotomia) járó feltáráson kívül bevezetésre került a videothoracoscoposan asszisztált mini thoracotomiából (6-8 cm-es metszés) elvégzett lebenyeltávolítás is. A videothoracoscopos műtéteink profilját tovább szélesítettük. Magyarországon elsőként végeztünk szegycsont átvágása nélküli (sternotomia nélküli) csecsemőmirigy (thymus) eltávolítást videothoracoscopos (VATS) módon, myasthemia gravis miatt. A mellkasfali deformitások között szereplő suszter mellkas (pectus excavatum) VATS módszerrel való rekonstrukciója is osztályunk mindennapi profiljának részévé vált. Itt sem történik szegycsont-átvágás, hanem kettő darab 3 cm-es metszésből állítjuk helyre a mellkas formáját. A minimál invazív mellkassebészeti műtétek közé tartozik a kéz (tenyér) és fej fokozott izzadása, valamint felső végtagi érszűkületi betegségek miatt végzett VATS sympathectomia, melyet egy ülésben mindkét oldalon elvégzünk. A mellkassebészeti profil műtétek mellett általános sebészeti beavatkozásokat és társszakmákkal együtt (szívsebészet, idegsebészet) határterületi műtéteket is végzünk.

Jővőbeni terveink között szerepel a tüdőtágulat (emphysema) miatti modern műtéti megoldás (volumen reductiós műtét) bevezetése, valamint a tüdőtranszplantációs program lehetőség szerinti elindítása.

Dr. Furák József
egyetemi docens, osztályvezető

Dr. Géczi Tibor
klinikai szakorvos

Dr. Pécsy Balázs
klinikai szakorvos

Májsebészet

A Sebészeti klinikán 1982 óta foglalkozunk profilszerűen májsebészettel.
Az osztály működése kiterjed a máj elsődleges jó- és rosszindulatú gócos betegségeire éppúgy, mint a máj áttétes daganatainak sebészi kezelésére.
Különösen nagy tapasztalatokkal rendelkezünk a jóindulatú gócos májbetegségek műtéteiben, valamint a májtályogok komplex kezelésében.
Az osztály olyan belgyógyászati-hepatológiai, onkológiai, radiológiai diagnosztikus és terápiás háttérrel rendelkezik, amely a máj daganatos betegséginek komplex kezelését lehetővé teszi.
Osztályunk nagy számban konzultál és kezel és gondoz májzsugorodás talaján kialakult asciteszes beteget is.

Az osztály hátterében hepatológiai profil ambulancia működik:

Rendelési idő:

Szerda: 8-12 óra
Rendel: Prof. Dr. Petri András egyetemi tanár
Elérhetőség: 06 62 545455, e-mail: pa@surg.szote.u-szeged.hu

Műtét alatt: A beavatkozás során – különösen kiterjesztett májműtét-csonkolás esetén – a fokozottabb vérzés jelenthet kockázatot. Ez szükségessé teheti a műtét alatt a transzfúzió (vérkészítmény) adását is.
Műtét után: Jelentős mértékű utóvérzés újabb műtéti feltárást tehet szükségessé, hogy annak forrását biztonsággal elláthassuk.
A csonkolt májállomány felszínéről epeszivárgás indulhat meg, amely az esetek túlnyomó részében néhány napon belül megszűnik. Jelentősebb mennyiségű, napi 4-500 ml-t meghaladó epeürülés újabb műtétet tehet szükségessé, melynek során a szivárgó epeutat elvarrjuk.
Epeszivárgás következtében kialakult epegyülem, nagyobb vérömleny, vagy elhalt májszövet felülfertőződése esetén a rekesz alatt vagy a máj környezetében tályog alakulhat ki. Ennek elsődleges megoldása ultrahang vezérelt punkcióval történik, de ha a lebocsátás nem jár sikerrel, újabb műtétre is sor kerülhet.
Mivel a máj a rekesz alatt helyezkedik el, a műtétet követően különböző tüdőszövődmények is kialakulhatnak, mint a mellűri folyadékgyülem vagy a tüdőgyulladás. Bizonyos esetekben a gyomor-bélrendszer átmeneti hűdése, azaz mozgási zavarai is jelentkezhetnek. Ez utóbbiak gyógyszeres terápiával könnyen rendezhetők.
A májcsonkolást követő legsúlyosabb szövődmény a májelégtelenség kialakulása. Ez általában előrehaladott májzsugor (cirrhosis) esetében lép fel, ha a tumor miatti kiterjesztett csonkolás után a visszamaradt májállomány mennyisége nem elegendő a legszükségesebb funkciók ellátására. Mindehhez sokszor veseelégtelenség is társul. A májelégtelenség kezelése intenzív osztályon, gyógyszeres terápiával történik, ám az esetek egy részében a folyamat halálos kimenetelű. Nagy májcsonkolások után az átmeneti májfunkciós zavar csaknem természetes.
2020 September 7, Monday @ 09:34

Hasnyálmirigy sebészet

A Sebészeti Klinikán a pancreas sebészeti profil művelése 1978-ban indult. Természetesen megelőzően is történtek korlátozott számban pancreas műtétek, de ezek főleg tumoros esetek ellátását, illetve az acut pancreatitis esetén az explorációt, a kialakult pseudocysták műtéti kezelését jelentették.

A rutinszerű pancreas műtéteket az I. sz. Belgyógyászati Klinika pancreatologiai osztályának működése tette lehetővé, mely biztosította a diagnosztikai hátteret, illetve a szoros kooperációt a Sebészeti és Belgyógyászati Klinika között. A pancreas sebészeti beavatkozások számának növekedése szükségessé tette pancreas sebészeti profillal működő osztály, illetve ambulancia létrehozását, melyre 1982-ben került sor. Az ezt követő évek alatt a megszerzett hazai és külföldi tapasztalatok, a kísérleti eredményeink klinikai alkalmazása, illetve az orvos-technikai fejlődés figyelembevételével számos módosítást vezettünk be, mely vonatkozott mind a praeoperativ, mond a postoperatív kezelésre és egyben új műtéti eljárások alkalmazására is. Az elért eredményeket nemcsak a hazai, hanem nemzetközi kongresszusokon is bemutattuk, illetve hazai és nemzetközi folyóiratokban publikáltuk. Mindezek lehetővé tették, hogy a Sebészeti Klinika Pancreas Sebészeti osztálya hazánk egyik vezető pancreas sebészeti részlege, melyet nemzetközileg is elismernek. Az osztály nemcsak a gyógyító, ill. a kísérleti munkából, hanem a postgraduális képzésből is kiveszi részét. A pancreas szakambulancia hetente egy alkalommal Csütörtöki napon de. 8 és 12 óra között biztosítja az állandó konziliárusi, beteg előjegyzési, műtét utáni beteg ellenőrzési-, utánkövetési feladatokat, mely utóbbi módot ad a betegség megelőző felvilágosításra is.

A pancreas megbetegedések sebészi gyógyítására rutinszerűen az alábbi műtéti típusokat alkalmazzuk:

  1. Inficiálódott necrotizáló pancreatitis: necrectomia; különköző tipusú resectiok, kiterjesztett műtétek; folyamatos öblítő drainagee
  2. Abscessus pancreatis: belső drainage műtétek: gyomorral, vagy izolált jejunum kaccsal
  3. Pseudocysta pancreatis: cysto-gastrostomia, cysto-jejeunostomia, laparoscopos cysto-gastrostomia; resectios műtétek: distalis resectio, szervmegtartó pancreas fej resectio (sec. Farkas)
  4. Pancreas ascites (Wirsung vezeték rupturája, fistulája): Wirsungo-jejunostomia, distalis resectio
  5. Chronicus pancreatitis:
    • drainage műtétek: kettős plasztika, Wirsungo-jejunostomia, Wirsungo-gastrostomia
    • resectios műtétek: pylorus megtartásos pancreaticoduodenectomia, duodenum megtartásos pancreas fej resectio (sec. Beger), szervmegtartó pancreas fej resectio (sec. Farkas), distalis resectio lépmegtartással
  6. Pancreas daganatok:
    • Neuroendocrin daganatok: enucleatio, distalis resectio lépmegtartással, pylorus megtartásos pancreaticoduodenectomia, szervmegtartó pancreas fej resectio (sec. Farkas)
    • Pancreas rosszindulatú daganatai: pylorus megtartásos pancreaticoduodenectomia, distalis pancreas resctio splenectomiával, totalis duodenopancreatectomia

Emlősebészet

Klinikánkon az emlősebészeti tevékenység magas szakmai színvonalon történő művelése is több évtizedes múltra tekint vissza. Tevékenységünk elsősorban ún. onkológiai sebészetet, a jó- és rosszindulatú emlődaganatok kezelését jelenti.

Az emlőrák Európában is, és hazánkban is az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés. A magyarországi és nemzetközi magas rákhalálozás csökkentésének jelenlegi leghatásosabb módja a másodlagos megelőzés, a betegség korai felismerése és gyógyítása, mely a halálozási arány radikális csökkentését eredményezheti. A daganatos megbetegedések alapvető terápiás módszerei közül napjainkban a sebészet egymagában vagy más terápiás eljárásokkal tud valamit tenni a beteg teljes gyógyulása érdekében. A nemzeti emlőrák szűrő program elindulását követően az országban az elsők között ismertük fel ezen betegség kezelésének fontosságát, és az új kezelési módszerek bevezetésének szükségességét. Önálló emlősebészeti profilt és hozzá kapcsolódó sebészcsoportot, valamint emlősebészeti osztályt alakítottunk ki a szegedi Sebészeti Klinikán belül. Megalakult továbbá az egyetemen az emlőrák diagnosztikájával és komplex kezelésével foglalkozó munkacsoport is, melynek tagjai a szakterületen legnagyobb tapasztalatokkal rendelkező radiológusok, patológusok, izotóp diagnoszták, onkológusok és sebészek. A munkacsoport kiváló teljesítményének köszönhetően megkapta Magyarországon elsőként az európai akkreditációt, az ún. Breast Cancer Unit címet az emlőrák kezelésével foglalkozó európai tudományos társaságtól (EUSOMA).

Napjainkban a világ élvonalához tartozó sebészeti intézményekhez hasonlóan rendelkezünk mindazon műszerekkel, eljárásokkal és személyi tapasztalatokka,l amelyek a legmodernebb sebészeti kezelést teszik lehetővé. A hagyományos – tapintható emlő- daganatok – sebészetén kívül az elmúlt években fokozott hangsúlyt fektettünk a szűrésen kiemelt korai, nem tapintható emlődaganatok, illetve daganat megelőző állapotok sebészi módszereinek fejlesztésére.

A daganatos folyamat biológiájának figyelembevételével egyre inkább a szervmegtartó műtéteket alkalmazzuk, melyek a betegek számára szignifikánsan kisebb megterhelést, műtéti utáni fájdalmat és egyéb szövődményeket okoznak a nem elhanyagolható kozmetikai előnyök mellett.

Nemzetközi adatok és saját eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a szűrésen kiemelt nem tapintható emlőrákok jelentős része lokális betegségnek tekinthető. A nem tapintható emlőrákok sebészi kezelésében is az elsődleges cél a daganat onkológiailag megfelelő eltávolítása és stádium meghatározása a beteg számára kisebb megterhelést jelentő módszerek alkalmazásával. Az intraoperatív gamma szonda alkalmazásával Magyarországon elsők között vezettünk be egy új jelölési és műtéti technikát (Radioizotópos nem tapintható elváltozás lokalizálás– Radioguided Occult Lesion Localization – ROLL), mely segítségével korai, nem tapintható emlődaganatokat biztonságosan tudunk eltávolítani. A módszer lehetőséget ad arra is, hogy a műtét során a daganat nyirok elvezetésében az első, az ún. sentinel vagy őrszem nyirokcsomót is eltávolítsuk, így a daganat stádiumára is pontos adatokat nyerhetünk. Az eljárás alkalmazásával a betegeink közel 70 %-ánál elkerülhető a korábban rutinszerűen alkalmazott hónalji blockdisszekció (az összes hónalji nyirokcsomó eltávolítása), mely komoly mellékhatásokat is okozhat betegeinknek.

A hagyományos tapintható emlő elváltozások, előrehaladott vagy ún. több gócú daganatos folyamatok kezelése során még gyakran kényszerülünk az emlő teljes eltávolítására. Ilyen esetekben azonban, egyre szélesebb körben tudunk végezni emlő helyreállító/pótló esztétikai műtéteket is.